Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 15

Hoch zum Inhaltsverzeichnis: Ungarisch-Lesebuch

Hoch zum Ungarisch-Lesebuch: Bei den Göttern - Das antike Griechenland

Dione

1. Dióné az ókori görög mitológiában egy titánnő volt, akit a termékenységgel és az isteni nőiességgel hoztak kapcsolatba. - Dione (Διώνη, Diṓnē) war in der antiken griechischen Mythologie eine Titanin, die mit Fruchtbarkeit und göttlicher Weiblichkeit in Verbindung gebracht wurde.

2. Dióné Zeusz egyik szeretője volt, és egyes mítoszok szerint Aphrodité anyja. - Dione (Διώνη, Diṓnē) war eine Geliebte des Zeus (Ζεύς, Zeús) und in manchen Mythen die Mutter der Aphrodite (Ἀφροδίτη, Aphrodítē).

3. Dióné szerepelt a Dodonai jóshelyen, ahol Zeusszal együtt jóslatokat adtak. - Dione (Διώνη, Diṓnē) spielte eine Rolle im Orakel von Dodona, wo sie zusammen mit Zeus (Ζεύς, Zeús) Weissagungen gab.

4. Dióné gyakran a föld termékenységének istennőjeként jelent meg, akit az emberek a növények bőségéért tiszteltek. - Dione (Διώνη, Diṓnē) erschien oft als Göttin der Fruchtbarkeit der Erde, die von den Menschen für den Überfluss an Pflanzen verehrt wurde.

5. Dióné fontos szerepet játszott az isteni nőiesség és az anyaság szimbolikájában. - Dione (Διώνη, Diṓnē) spielte eine wichtige Rolle in der Symbolik der göttlichen Weiblichkeit und Mutterschaft.

6. Egyes mítoszokban Diónét a titánok között tartják számon, akik az istenek elődei voltak. - In einigen Mythen wird Dione (Διώνη, Diṓnē) zu den Titanen gezählt, die die Vorfahren der Götter waren.

7. Dióné neve gyakran kapcsolatban állt a holdistennőkkel, mivel a nőiességet és az égi elemeket képviselte. - Der Name Dione (Διώνη, Diṓnē) wurde oft mit Mondgöttinnen in Verbindung gebracht, da sie Weiblichkeit und himmlische Elemente verkörperte.

8. Dióné tiszteletét különösen azokban a régiókban tartották fenn, ahol a földművelés és a termékenység központi szerepet játszott. - Die Verehrung von Dione (Διώνη, Diṓnē) wurde besonders in den Regionen aufrechterhalten, in denen Landwirtschaft und Fruchtbarkeit eine zentrale Rolle spielten.

9. Dióné anyai szerepe hangsúlyozza, hogy a görög mitológiában gyakran a női istenek felelősek a természet rendjéért. - Die mütterliche Rolle von Dione (Διώνη, Diṓnē) betont, dass in der griechischen Mythologie weibliche Gottheiten oft für die Ordnung der Natur verantwortlich sind.

10. Dióné gyakran kapcsolódott a vizekhez, mivel neve egyes értelmezések szerint a „nedvesség istennőjét” jelenti. - Dione (Διώνη, Diṓnē) wurde oft mit dem Wasser in Verbindung gebracht, da ihr Name in einigen Interpretationen „Göttin der Feuchtigkeit“ bedeutet.

11. Dióné a görög mitológiában az isteni nőiesség egyik ősi alakja, akit még az olümposzi istenek előtt tiszteltek. - Dione (Διώνη, Diṓnē) ist in der griechischen Mythologie eine der uralten Gestalten der göttlichen Weiblichkeit, die noch vor den olympischen Göttern verehrt wurde.

12. Dióné Zeusz szeretőjeként különleges kapcsolatban állt az ég és a föld isteni energiáival. - Dione (Διώνη, Diṓnē) stand als Geliebte des Zeus (Ζεύς, Zeús) in besonderer Verbindung mit den göttlichen Energien von Himmel und Erde.

13. Dióné alakját a görög művészetekben gyakran az isteni szépség és termékenység szimbólumaként ábrázolták. - Die Figur von Dione (Διώνη, Diṓnē) wurde in der griechischen Kunst oft als Symbol göttlicher Schönheit und Fruchtbarkeit dargestellt.

14. Dióné tiszteletére szentélyeket emeltek Görögország több városában, ahol a termékenységet és az anyaságot ünnepelték. - Zu Ehren von Dione (Διώνη, Diṓnē) wurden in mehreren Städten Griechenlands Heiligtümer errichtet, in denen Fruchtbarkeit und Mutterschaft gefeiert wurden.

15. A görög mitológiában Dióné különleges helyet foglalt el, mivel kapcsolatban állt Aphrodité születésével. - In der griechischen Mythologie nahm Dione (Διώνη, Diṓnē) einen besonderen Platz ein, da sie mit der Geburt der Aphrodite (Ἀφροδίτη, Aphrodítē) in Verbindung stand.

16. Dióné nevéhez fűződik az isteni szerelem és a természet megújulásának misztériuma, amelyet különféle ünnepeken tiszteltek. - Der Name Dione (Διώνη, Diṓnē) ist eng mit dem Mysterium der göttlichen Liebe und der Erneuerung der Natur verbunden, das in verschiedenen Festen verehrt wurde.

17. Dióné mítoszában az isteni nőiesség és az anyaság ereje kap hangsúlyt, amely nélkülözhetetlen a világ harmóniájához. - Im Mythos von Dione (Διώνη, Diṓnē) wird die Macht der göttlichen Weiblichkeit und Mutterschaft betont, die für die Harmonie der Welt unerlässlich ist.

18. Dióné és Zeusz kapcsolata arra utal, hogy a görög mitológiában a férfi és női erők egyensúlya létfontosságú. - Die Beziehung zwischen Dione (Διώνη, Diṓnē) und Zeus (Ζεύς, Zeús) deutet darauf hin, dass das Gleichgewicht zwischen männlichen und weiblichen Kräften in der griechischen Mythologie entscheidend ist.

19. A görög mítoszokban Dióné története különösen kiemeli, hogy a nők milyen fontos szerepet játszanak a világ rendjének fenntartásában. - In den griechischen Mythen wird durch die Geschichte von Dione (Διώνη, Diṓnē) besonders betont, welche wichtige Rolle Frauen bei der Aufrechterhaltung der Weltordnung spielen.

20. Dióné szerepe Aphrodité anyjaként az isteni szerelem forrásaként tükrözi az isteni szépség erejét. - Die Rolle von Dione (Διώνη, Diṓnē) als Mutter der Aphrodite (Ἀφροδίτη, Aphrodítē) spiegelt die Macht der göttlichen Schönheit als Quelle der göttlichen Liebe wider.

21. Dióné a termékenység istennőjeként az élet megújulásának folyamatában játszott központi szerepet. - Dione (Διώνη, Diṓnē) spielte als Fruchtbarkeitsgöttin eine zentrale Rolle im Prozess der Erneuerung des Lebens.

22. Dióné tisztelete a görög világban a természet, az anyaság és a női erő ünneplésével volt összefüggésben. - Die Verehrung von Dione (Διώνη, Diṓnē) in der griechischen Welt war eng mit der Feier der Natur, der Mutterschaft und der weiblichen Kraft verbunden.

23. Dióné alakja a görög mitológiában a női hatalom és a természet védelmének szimbóluma volt. - Die Figur von Dione (Διώνη, Diṓnē) war in der griechischen Mythologie ein Symbol für die weibliche Macht und den Schutz der Natur.

24. Dióné nevéhez kapcsolódik a föld és az ég közötti harmónia, amelyet Zeusszal való kapcsolata tükröz. - Der Name Dione (Διώνη, Diṓnē) ist mit der Harmonie zwischen Erde und Himmel verbunden, die durch ihre Beziehung zu Zeus (Ζεύς, Zeús) widergespiegelt wird.

25. A görög mítoszokban Dióné alakja azt is jelképezi, hogy az istenek és az emberek közötti egyensúly a természet erőin keresztül valósul meg. - In den griechischen Mythen symbolisiert die Figur von Dione (Διώνη, Diṓnē) auch, dass das Gleichgewicht zwischen Göttern und Menschen durch die Kräfte der Natur erreicht wird.

26. Dióné mítosza Aphroditéval azt is mutatja, hogy a szépség és a szerelem összekapcsolódik a földi termékenységgel. - Der Mythos von Dione (Διώνη, Diṓnē) und Aphrodite (Ἀφροδίτη, Aphrodítē) zeigt auch, dass Schönheit und Liebe mit der irdischen Fruchtbarkeit verbunden sind.

27. Dióné gyakran jelenik meg a görög művészetekben, különösen szobrokon és freskókon, ahol istennőként ábrázolják. - Dione (Διώνη, Diṓnē) erscheint oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen und Fresken, wo sie als Göttin dargestellt wird.

28. Dióné tiszteletét különösen azokban a területeken tartották fenn, ahol a termékenység kulcsszerepet játszott az emberek életében. - Die Verehrung von Dione (Διώνη, Diṓnē) wurde besonders in den Regionen aufrechterhalten, in denen Fruchtbarkeit eine Schlüsselrolle im Leben der Menschen spielte.

29. A görög mítoszokban Dióné és Zeusz kapcsolata az isteni hatalom és a természet erői közötti egyensúly szimbóluma volt. - In den griechischen Mythen war die Beziehung zwischen Dione (Διώνη, Diṓnē) und Zeus (Ζεύς, Zeús) ein Symbol für das Gleichgewicht zwischen göttlicher Macht und den Kräften der Natur.

30. Dióné alakja a görög mitológiában az isteni nőiesség és a földi termékenység örök szimbóluma maradt. - Die Figur von Dione (Διώνη, Diṓnē) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für göttliche Weiblichkeit und irdische Fruchtbarkeit.

nur Ungarisch

1. Dióné az ókori görög mitológiában egy titánnő volt, akit a termékenységgel és az isteni nőiességgel hoztak kapcsolatba. 2. Dióné Zeusz egyik szeretője volt, és egyes mítoszok szerint Aphrodité anyja. 3. Dióné szerepelt a Dodonai jóshelyen, ahol Zeusszal együtt jóslatokat adtak. 4. Dióné gyakran a föld termékenységének istennőjeként jelent meg, akit az emberek a növények bőségéért tiszteltek. 5. Dióné fontos szerepet játszott az isteni nőiesség és az anyaság szimbolikájában. 6. Egyes mítoszokban Diónét a titánok között tartják számon, akik az istenek elődei voltak. 7. Dióné neve gyakran kapcsolatban állt a holdistennőkkel, mivel a nőiességet és az égi elemeket képviselte. 8. Dióné tiszteletét különösen azokban a régiókban tartották fenn, ahol a földművelés és a termékenység központi szerepet játszott. 9. Dióné anyai szerepe hangsúlyozza, hogy a görög mitológiában gyakran a női istenek felelősek a természet rendjéért. 10. Dióné gyakran kapcsolódott a vizekhez, mivel neve egyes értelmezések szerint a „nedvesség istennőjét” jelenti. 11. Dióné a görög mitológiában az isteni nőiesség egyik ősi alakja, akit még az olümposzi istenek előtt tiszteltek. 12. Dióné Zeusz szeretőjeként különleges kapcsolatban állt az ég és a föld isteni energiáival. 13. Dióné alakját a görög művészetekben gyakran az isteni szépség és termékenység szimbólumaként ábrázolták. 14. Dióné tiszteletére szentélyeket emeltek Görögország több városában, ahol a termékenységet és az anyaságot ünnepelték. 15. A görög mitológiában Dióné különleges helyet foglalt el, mivel kapcsolatban állt Aphrodité születésével. 16. Dióné nevéhez fűződik az isteni szerelem és a természet megújulásának misztériuma, amelyet különféle ünnepeken tiszteltek. 17. Dióné mítoszában az isteni nőiesség és az anyaság ereje kap hangsúlyt, amely nélkülözhetetlen a világ harmóniájához. 18. Dióné és Zeusz kapcsolata arra utal, hogy a görög mitológiában a férfi és női erők egyensúlya létfontosságú. 19. A görög mítoszokban Dióné története különösen kiemeli, hogy a nők milyen fontos szerepet játszanak a világ rendjének fenntartásában. 20. Dióné szerepe Aphrodité anyjaként az isteni szerelem forrásaként tükrözi az isteni szépség erejét. 21. Dióné a termékenység istennőjeként az élet megújulásának folyamatában játszott központi szerepet. 22. Dióné tisztelete a görög világban a természet, az anyaság és a női erő ünneplésével volt összefüggésben. 23. Dióné alakja a görög mitológiában a női hatalom és a természet védelmének szimbóluma volt. 24. Dióné nevéhez kapcsolódik a föld és az ég közötti harmónia, amelyet Zeusszal való kapcsolata tükröz. 25. A görög mítoszokban Dióné alakja azt is jelképezi, hogy az istenek és az emberek közötti egyensúly a természet erőin keresztül valósul meg. 26. Dióné mítosza Aphroditéval azt is mutatja, hogy a szépség és a szerelem összekapcsolódik a földi termékenységgel. 27. Dióné gyakran jelenik meg a görög művészetekben, különösen szobrokon és freskókon, ahol istennőként ábrázolják. 28. Dióné tiszteletét különösen azokban a területeken tartották fenn, ahol a termékenység kulcsszerepet játszott az emberek életében. 29. A görög mítoszokban Dióné és Zeusz kapcsolata az isteni hatalom és a természet erői közötti egyensúly szimbóluma volt. 30. Dióné alakja a görög mitológiában az isteni nőiesség és a földi termékenység örök szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Dione war in der antiken griechischen Mythologie eine Titanin, die mit Fruchtbarkeit und göttlicher Weiblichkeit in Verbindung gebracht wurde. 2. Dione war eine Geliebte des Zeus und in manchen Mythen die Mutter der Aphrodite. 3. Dione spielte eine Rolle im Orakel von Dodona, wo sie zusammen mit Zeus Weissagungen gab. 4. Dione erschien oft als Göttin der Fruchtbarkeit der Erde, die von den Menschen für den Überfluss an Pflanzen verehrt wurde. 5. Dione spielte eine wichtige Rolle in der Symbolik der göttlichen Weiblichkeit und Mutterschaft. 6. In einigen Mythen wird Dione zu den Titanen gezählt, die die Vorfahren der Götter waren. 7. Der Name Dione wurde oft mit Mondgöttinnen in Verbindung gebracht, da sie Weiblichkeit und himmlische Elemente verkörperte. 8. Die Verehrung von Dione wurde besonders in den Regionen aufrechterhalten, in denen Landwirtschaft und Fruchtbarkeit eine zentrale Rolle spielten. 9. Die mütterliche Rolle von Dione betont, dass in der griechischen Mythologie weibliche Gottheiten oft für die Ordnung der Natur verantwortlich sind. 10. Dione wurde oft mit dem Wasser in Verbindung gebracht, da ihr Name in einigen Interpretationen „Göttin der Feuchtigkeit“ bedeutet. 11. Dione ist in der griechischen Mythologie eine der uralten Gestalten der göttlichen Weiblichkeit, die noch vor den olympischen Göttern verehrt wurde. 12. Dione stand als Geliebte des Zeus in besonderer Verbindung mit den göttlichen Energien von Himmel und Erde. 13. Die Figur von Dione wurde in der griechischen Kunst oft als Symbol göttlicher Schönheit und Fruchtbarkeit dargestellt. 14. Zu Ehren von Dione wurden in mehreren Städten Griechenlands Heiligtümer errichtet, in denen Fruchtbarkeit und Mutterschaft gefeiert wurden. 15. In der griechischen Mythologie nahm Dione einen besonderen Platz ein, da sie mit der Geburt der Aphrodite in Verbindung stand. 16. Der Name Dione ist eng mit dem Mysterium der göttlichen Liebe und der Erneuerung der Natur verbunden, das in verschiedenen Festen verehrt wurde. 17. Im Mythos von Dione wird die Macht der göttlichen Weiblichkeit und Mutterschaft betont, die für die Harmonie der Welt unerlässlich ist. 18. Die Beziehung zwischen Dione und Zeus deutet darauf hin, dass das Gleichgewicht zwischen männlichen und weiblichen Kräften in der griechischen Mythologie entscheidend ist. 19. In den griechischen Mythen wird durch die Geschichte von Dione besonders betont, welche wichtige Rolle Frauen bei der Aufrechterhaltung der Weltordnung spielen. 20. Die Rolle von Dione als Mutter der Aphrodite spiegelt die Macht der göttlichen Schönheit als Quelle der göttlichen Liebe wider. 21. Dione spielte als Fruchtbarkeitsgöttin eine zentrale Rolle im Prozess der Erneuerung des Lebens. 22. Die Verehrung von Dione in der griechischen Welt war eng mit der Feier der Natur, der Mutterschaft und der weiblichen Kraft verbunden. 23. Die Figur von Dione war in der griechischen Mythologie ein Symbol für die weibliche Macht und den Schutz der Natur. 24. Der Name Dione ist mit der Harmonie zwischen Erde und Himmel verbunden, die durch ihre Beziehung zu Zeus widergespiegelt wird. 25. In den griechischen Mythen symbolisiert die Figur von Dione auch, dass das Gleichgewicht zwischen Göttern und Menschen durch die Kräfte der Natur erreicht wird. 26. Der Mythos von Dione und Aphrodite zeigt auch, dass Schönheit und Liebe mit der irdischen Fruchtbarkeit verbunden sind. 27. Dione erscheint oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen und Fresken, wo sie als Göttin dargestellt wird. 28. Die Verehrung von Dione wurde besonders in den Regionen aufrechterhalten, in denen Fruchtbarkeit eine Schlüsselrolle im Leben der Menschen spielte. 29. In den griechischen Mythen war die Beziehung zwischen Dione und Zeus ein Symbol für das Gleichgewicht zwischen göttlicher Macht und den Kräften der Natur. 30. Die Figur von Dione blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für göttliche Weiblichkeit und irdische Fruchtbarkeit.

Alkemene

1. Alkméné az ókori görög mitológiában Amphitryón felesége és Héraklész anyja volt. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) war in der antiken griechischen Mythologie die Frau von Amphitryon (Ἀμφιτρύων, Amphitryṓn) und die Mutter von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs).

2. Alkméné szépsége és erényei elbűvölték Zeusz istenek királyát, aki szerelmes lett belé. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) war für ihre Schönheit und Tugenden bekannt, die Zeus (Ζεύς, Zeús), den König der Götter, verzauberten, sodass er sich in sie verliebte.

3. Zeusz Amphitryón alakját öltötte magára, hogy együtt lehessen Alkménével. - Zeus (Ζεύς, Zeús) nahm die Gestalt von Amphitryon (Ἀμφιτρύων, Amphitryṓn) an, um mit Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) zusammen zu sein.

4. Ezen a csábításon keresztül Héraklész született, aki az egyik leghíresebb görög hős lett. - Aus dieser Verführung wurde Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) geboren, der einer der berühmtesten griechischen Helden wurde.

5. Alkméné ikerfiúkat szült: Héraklészt Zeusz, míg Iphiklészt Amphitryón nemzette. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) gebar Zwillingssöhne: Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) wurde von Zeus (Ζεύς, Zeús) gezeugt, während Iphikles (Ἰφικλῆς, Iphiklḗs) der Sohn von Amphitryon (Ἀμφιτρύων, Amphitryṓn) war.

6. Alkméné híres volt anyai erejéről, és sokáig védelmezte Héraklészt. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) war für ihre mütterliche Stärke bekannt und beschützte Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) lange Zeit.

7. Héra, Zeusz felesége, gyűlölte Alkménét, mivel féltékeny volt Héraklész születésére. - Hera (Ἥρα, Hḗra), die Frau des Zeus (Ζεύς, Zeús), hasste Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē), da sie eifersüchtig auf die Geburt von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) war.

8. Héra kígyókat küldött, hogy megöljék a csecsemő Héraklészt, de a gyermek legyőzte őket. - Hera (Ἥρα, Hḗra) sandte Schlangen, um das Baby Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) zu töten, aber das Kind besiegte sie.

9. Alkméné sokszor szenvedett Héra haragjától, de kitartott fia mellett. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) litt oft unter dem Zorn Heras (Ἥρα, Hḗra), blieb jedoch an der Seite ihres Sohnes.

10. Amikor Héraklész megkezdte híres munkáit, Alkméné gyakran imádkozott érte. - Als Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) seine berühmten Arbeiten begann, betete Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) oft für ihn.

11. Alkméné nevelte fel Héraklészt, hogy erős és bátor férfivá váljon. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) zog Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) zu einem starken und mutigen Mann heran.

12. Alkméné története kiemeli a görög mitológiában az anyai szeretet és az istenek közötti bonyolult kapcsolatokat. - Die Geschichte von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) betont in der griechischen Mythologie die mütterliche Liebe und die komplexen Beziehungen zwischen den Göttern.

13. Alkméné és Zeusz kapcsolata a halandók és az istenek közötti kapcsolatok egyik legismertebb példája. - Die Beziehung zwischen Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) und Zeus (Ζεύς, Zeús) ist eines der bekanntesten Beispiele für die Beziehungen zwischen Sterblichen und Göttern.

14. Alkméné szerepe Héraklész történetében fontos volt, mivel ő biztosította a hős emberi és isteni eredetét. - Die Rolle von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) in der Geschichte von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) war wichtig, da sie die menschliche und göttliche Herkunft des Helden sicherte.

15. Alkméné szépségét és erejét a görög mitológiában gyakran csodálták, mivel különleges kapcsolatban állt az istenekkel. - Die Schönheit und Stärke von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) wurden in der griechischen Mythologie oft bewundert, da sie eine besondere Verbindung zu den Göttern hatte.

16. Alkméné hűséges feleségként Amphitryón mellett maradt, bár Zeusz megkísértette. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) blieb ihrem Mann Amphitryon (Ἀμφιτρύων, Amphitryṓn) treu, obwohl sie von Zeus (Ζεύς, Zeús) verführt wurde.

17. Alkméné élete és családja a görög mitológia egyik legismertebb és legtragikusabb történetei közé tartozik. - Das Leben und die Familie von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) gehören zu den bekanntesten und tragischsten Geschichten der griechischen Mythologie.

18. Alkméné halála után a lelkét az istenek az Elíziumi mezőkre vitték, ahol a hősöket jutalmazták. - Nach ihrem Tod wurde die Seele von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) von den Göttern auf die Elysischen Felder gebracht, wo die Helden belohnt wurden.

19. Alkméné története a görög művészetekben is megjelent, ahol gyakran ábrázolták őt Héraklész anyjaként. - Die Geschichte von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) erschien auch in der griechischen Kunst, wo sie oft als Mutter von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) dargestellt wurde.

20. Alkméné alakja a görög mitológiában az anyai erő és az istenek közötti kapcsolat szimbóluma maradt. - Die Figur von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) blieb in der griechischen Mythologie ein Symbol für mütterliche Stärke und die Verbindung zwischen den Göttern.

21. Alkméné szülésének története különleges, mivel Héra megpróbálta megakadályozni Héraklész világra jöttét. - Die Geschichte der Geburt von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) ist besonders, da Hera (Ἥρα, Hḗra) versuchte, die Geburt von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) zu verhindern.

22. Alkméné kitartása és erőssége gyakran inspirációt jelentett a görög nők számára, akik példaképként tisztelték. - Die Ausdauer und Stärke von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) waren oft eine Inspiration für griechische Frauen, die sie als Vorbild verehrten.

23. Alkméné és Héraklész kapcsolata azt mutatja, hogy a hősök emberi kapcsolatai is fontosak voltak a görög mítoszokban. - Die Beziehung zwischen Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) und Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) zeigt, dass auch die menschlichen Beziehungen der Helden in den griechischen Mythen wichtig waren.

24. Alkméné halála után Héraklész tisztelettel emlékezett meg anyjáról, aki végig támogatta őt a nehézségeken át. - Nach dem Tod von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) gedachte Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) seiner Mutter mit großem Respekt, die ihn stets durch die Schwierigkeiten unterstützt hatte.

25. Alkméné története jól mutatja a görög mítoszokban az emberi és isteni kapcsolatok bonyolultságát. - Die Geschichte von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) verdeutlicht die Komplexität der menschlichen und göttlichen Beziehungen in den griechischen Mythen.

26. Alkméné karaktere a görög irodalomban és színházban is megjelent, ahol történetét gyakran feldolgozták. - Die Figur von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) erschien auch in der griechischen Literatur und im Theater, wo ihre Geschichte oft behandelt wurde.

27. Alkméné erős és szerető anya volt, aki mély hatást gyakorolt Héraklész hősi életére és döntéseire. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) war eine starke und liebende Mutter, die großen Einfluss auf das heldenhafte Leben und die Entscheidungen von Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) hatte.

28. Alkméné alakja a görög mitológiában az anyai áldozat és kitartás szimbóluma volt. - Die Figur von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) war in der griechischen Mythologie ein Symbol für mütterliches Opfer und Ausdauer.

29. Alkméné története emlékezteti az embereket arra, hogy az isteni és emberi világok kapcsolata gyakran összefonódik. - Die Geschichte von Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) erinnert die Menschen daran, dass die Verbindungen zwischen der göttlichen und menschlichen Welt oft ineinander übergehen.

30. Alkméné a görög mitológiában örökre a hősök anyjának és az anyai szeretet jelképének maradt. - Alkmene (Ἀλκμήνη, Alkmḗnē) blieb in der griechischen Mythologie für immer die Mutter der Helden und ein Symbol der mütterlichen Liebe.

nur Ungarisch

1. Alkméné az ókori görög mitológiában Amphitryón felesége és Héraklész anyja volt. 2. Alkméné szépsége és erényei elbűvölték Zeusz istenek királyát, aki szerelmes lett belé. 3. Zeusz Amphitryón alakját öltötte magára, hogy együtt lehessen Alkménével. 4. Ezen a csábításon keresztül Héraklész született, aki az egyik leghíresebb görög hős lett. 5. Alkméné ikerfiúkat szült: Héraklészt Zeusz, míg Iphiklészt Amphitryón nemzette. 6. Alkméné híres volt anyai erejéről, és sokáig védelmezte Héraklészt. 7. Héra, Zeusz felesége, gyűlölte Alkménét, mivel féltékeny volt Héraklész születésére. 8. Héra kígyókat küldött, hogy megöljék a csecsemő Héraklészt, de a gyermek legyőzte őket. 9. Alkméné sokszor szenvedett Héra haragjától, de kitartott fia mellett. 10. Amikor Héraklész megkezdte híres munkáit, Alkméné gyakran imádkozott érte. 11. Alkméné nevelte fel Héraklészt, hogy erős és bátor férfivá váljon. 12. Alkméné története kiemeli a görög mitológiában az anyai szeretet és az istenek közötti bonyolult kapcsolatokat. 13. Alkméné és Zeusz kapcsolata a halandók és az istenek közötti kapcsolatok egyik legismertebb példája. 14. Alkméné szerepe Héraklész történetében fontos volt, mivel ő biztosította a hős emberi és isteni eredetét. 15. Alkméné szépségét és erejét a görög mitológiában gyakran csodálták, mivel különleges kapcsolatban állt az istenekkel. 16. Alkméné hűséges feleségként Amphitryón mellett maradt, bár Zeusz megkísértette. 17. Alkméné élete és családja a görög mitológia egyik legismertebb és legtragikusabb történetei közé tartozik. 18. Alkméné halála után a lelkét az istenek az Elíziumi mezőkre vitték, ahol a hősöket jutalmazták. 19. Alkméné története a görög művészetekben is megjelent, ahol gyakran ábrázolták őt Héraklész anyjaként. 20. Alkméné alakja a görög mitológiában az anyai erő és az istenek közötti kapcsolat szimbóluma maradt. 21. Alkméné szülésének története különleges, mivel Héra megpróbálta megakadályozni Héraklész világra jöttét. 22. Alkméné kitartása és erőssége gyakran inspirációt jelentett a görög nők számára, akik példaképként tisztelték. 23. Alkméné és Héraklész kapcsolata azt mutatja, hogy a hősök emberi kapcsolatai is fontosak voltak a görög mítoszokban. 24. Alkméné halála után Héraklész tisztelettel emlékezett meg anyjáról, aki végig támogatta őt a nehézségeken át. 25. Alkméné története jól mutatja a görög mítoszokban az emberi és isteni kapcsolatok bonyolultságát. 26. Alkméné karaktere a görög irodalomban és színházban is megjelent, ahol történetét gyakran feldolgozták. 27. Alkméné erős és szerető anya volt, aki mély hatást gyakorolt Héraklész hősi életére és döntéseire. 28. Alkméné alakja a görög mitológiában az anyai áldozat és kitartás szimbóluma volt. 29. Alkméné története emlékezteti az embereket arra, hogy az isteni és emberi világok kapcsolata gyakran összefonódik. 30. Alkméné a görög mitológiában örökre a hősök anyjának és az anyai szeretet jelképének maradt.

nur Deutsch

1. Alkmene war in der antiken griechischen Mythologie die Frau von Amphitryon und die Mutter von Herakles. 2. Alkmene war für ihre Schönheit und Tugenden bekannt, die Zeus, den König der Götter, verzauberten, sodass er sich in sie verliebte. 3. Zeus nahm die Gestalt von Amphitryon an, um mit Alkmene zusammen zu sein. 4. Aus dieser Verführung wurde Herakles geboren, der einer der berühmtesten griechischen Helden wurde. 5. Alkmene gebar Zwillingssöhne: Herakles wurde von Zeus gezeugt, während Iphikles der Sohn von Amphitryon war. 6. Alkmene war für ihre mütterliche Stärke bekannt und beschützte Herakles lange Zeit. 7. Hera, die Frau des Zeus, hasste Alkmene, da sie eifersüchtig auf die Geburt von Herakles war. 8. Hera sandte Schlangen, um das Baby Herakles zu töten, aber das Kind besiegte sie. 9. Alkmene litt oft unter dem Zorn Heras, blieb jedoch an der Seite ihres Sohnes. 10. Als Herakles seine berühmten Arbeiten begann, betete Alkmene oft für ihn. 11. Alkmene zog Herakles zu einem starken und mutigen Mann heran. 12. Die Geschichte von Alkmene betont in der griechischen Mythologie die mütterliche Liebe und die komplexen Beziehungen zwischen den Göttern. 13. Die Beziehung zwischen Alkmene und Zeus ist eines der bekanntesten Beispiele für die Beziehungen zwischen Sterblichen und Göttern. 14. Die Rolle von Alkmene in der Geschichte von Herakles war wichtig, da sie die menschliche und göttliche Herkunft des Helden sicherte. 15. Die Schönheit und Stärke von Alkmene wurden in der griechischen Mythologie oft bewundert, da sie eine besondere Verbindung zu den Göttern hatte. 16. Alkmene blieb ihrem Mann Amphitryon treu, obwohl sie von Zeus verführt wurde. 17. Das Leben und die Familie von Alkmene gehören zu den bekanntesten und tragischsten Geschichten der griechischen Mythologie. 18. Nach ihrem Tod wurde die Seele von Alkmene von den Göttern auf die Elysischen Felder gebracht, wo die Helden belohnt wurden. 19. Die Geschichte von Alkmene erschien auch in der griechischen Kunst, wo sie oft als Mutter von Herakles dargestellt wurde. 20. Die Figur von Alkmene blieb in der griechischen Mythologie ein Symbol für mütterliche Stärke und die Verbindung zwischen den Göttern. 21. Die Geschichte der Geburt von Alkmene ist besonders, da Hera versuchte, die Geburt von Herakles zu verhindern. 22. Die Ausdauer und Stärke von Alkmene waren oft eine Inspiration für griechische Frauen, die sie als Vorbild verehrten. 23. Die Beziehung zwischen Alkmene und Herakles zeigt, dass auch die menschlichen Beziehungen der Helden in den griechischen Mythen wichtig waren. 24. Nach dem Tod von Alkmene gedachte Herakles seiner Mutter mit großem Respekt, die ihn stets durch die Schwierigkeiten unterstützt hatte. 25. Die Geschichte von Alkmene verdeutlicht die Komplexität der menschlichen und göttlichen Beziehungen in den griechischen Mythen. 26. Die Figur von Alkmene erschien auch in der griechischen Literatur und im Theater, wo ihre Geschichte oft behandelt wurde. 27. Alkmene war eine starke und liebende Mutter, die großen Einfluss auf das heldenhafte Leben und die Entscheidungen von Herakles hatte. 28. Die Figur von Alkmene war in der griechischen Mythologie ein Symbol für mütterliches Opfer und Ausdauer. 29. Die Geschichte von Alkmene erinnert die Menschen daran, dass die Verbindungen zwischen der göttlichen und menschlichen Welt oft ineinander übergehen. 30. Alkmene blieb in der griechischen Mythologie für immer die Mutter der Helden und ein Symbol der mütterlichen Liebe.

Semele

1. Szemelé az ókori görög mitológiában Kadmosz király lánya és Dionüszosz anyja volt. - Semele (Σεμέλη, Semélē) war in der antiken griechischen Mythologie die Tochter von König Kadmos (Κάδμος, Kádmos) und die Mutter von Dionysos (Διόνυσος, Diónysos).

2. Zeusz beleszeretett Szemelébe, és titokban viszonyt kezdett vele. - Zeus (Ζεύς, Zeús) verliebte sich in Semele (Σεμέλη, Semélē) und begann heimlich eine Affäre mit ihr.

3. Szemelé teherbe esett Zeusztól, és gyermekük Dionüszosz lett, a bor és mámor istene. - Semele (Σεμέλη, Semélē) wurde von Zeus (Ζεύς, Zeús) schwanger, und ihr Kind war Dionysos (Διόνυσος, Diónysos), der Gott des Weins und des Rausches.

4. Héra, Zeusz felesége, féltékenységből becsapta Szemelét, hogy lássa Zeusz isteni alakját. - Hera (Ἥρα, Hḗra), die Frau des Zeus (Ζεύς, Zeús), täuschte Semele (Σεμέλη, Semélē) aus Eifersucht, damit sie Zeus in seiner göttlichen Gestalt sehen wollte.

5. Zeusz, hogy betartsa ígéretét, teljes isteni erejével megjelent Szemelé előtt, aki belehalt a látványba. - Zeus (Ζεύς, Zeús) erschien Semele (Σεμέλη, Semélē) in seiner vollen göttlichen Pracht, um sein Versprechen einzulösen, was sie nicht überlebte.

6. Zeusz megmentette a még meg nem született Dionüszoszt, és saját combjába varrta, hogy megóvja őt. - Zeus (Ζεύς, Zeús) rettete den ungeborenen Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) und nähte ihn in seinen eigenen Oberschenkel, um ihn zu schützen.

7. Szemelé halála után Dionüszosz a halhatatlan istenek közé emelkedett, és anyját az Alvilágból az Olümposzra hozta. - Nach Semeles (Σεμέλη, Semélē) Tod wurde Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) zu einem unsterblichen Gott und brachte seine Mutter aus der Unterwelt auf den Olymp.

8. Szemelét a görögök tisztelték, különösen a dionüszoszi ünnepségek során, amelyek az isteni mámort és az élet örömét ünnepelték. - Semele (Σεμέλη, Semélē) wurde von den Griechen verehrt, besonders während der Dionysos-Feste, die den göttlichen Rausch und die Freude am Leben feierten.

9. Szemelé története arra figyelmeztetett, hogy az emberek nem láthatják az istenek teljes dicsőségét anélkül, hogy meg ne sérülnének. - Die Geschichte von Semele (Σεμέλη, Semélē) warnte davor, dass Sterbliche die volle Pracht der Götter nicht sehen können, ohne Schaden zu nehmen.

10. Zeusz mélyen szerette Szemelét, és mindent megtett, hogy megóvja fiukat, Dionüszoszt. - Zeus (Ζεύς, Zeús) liebte Semele (Σεμέλη, Semélē) zutiefst und tat alles, um ihren Sohn Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) zu beschützen.

11. Szemelé tragikus sorsa a görög mitológiában az istenekkel való kapcsolat veszélyeit és bonyolultságát mutatja. - Das tragische Schicksal von Semele (Σεμέλη, Semélē) zeigt in der griechischen Mythologie die Gefahren und Komplexität der Beziehungen zu den Göttern.

12. Dionüszosz később visszahozta anyját az életbe, és halhatatlanná tette őt, így Szemelé helyet kapott az Olümposzon. - Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) erweckte seine Mutter Semele (Σεμέλη, Semélē) später zum Leben und machte sie unsterblich, sodass sie einen Platz auf dem Olymp erhielt.

13. Szemelé híres volt szépségéről és tisztaságáról, amely elbűvölte Zeuszt, a főistent. - Semele (Σεμέλη, Semélē) war für ihre Schönheit und Reinheit bekannt, die Zeus (Ζεύς, Zeús), den höchsten Gott, bezauberte.

14. Szemelé nevéhez fűződik a dionüszoszi kultusz, amely a mámor, bor és ünneplés szellemiségét ünnepelte. - Der Name Semele (Σεμέλη, Semélē) ist eng mit dem Dionysos-Kult verbunden, der den Geist des Rausches, des Weins und der Feierlichkeiten ehrte.

15. Szemelé története a görög tragédiákban is népszerű volt, ahol sokszor bemutatták Zeusszal való végzetes kapcsolatát. - Die Geschichte von Semele (Σεμέλη, Semélē) war auch in griechischen Tragödien beliebt, wo oft ihre verhängnisvolle Beziehung zu Zeus (Ζεύς, Zeús) dargestellt wurde.

16. Szemelé alakja az anyai áldozat szimbóluma lett, mivel életét adta azért, hogy fia, Dionüszosz megszülethessen. - Die Figur von Semele (Σεμέλη, Semélē) wurde zum Symbol für mütterliches Opfer, da sie ihr Leben gab, damit ihr Sohn Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) geboren werden konnte.

17. Szemelé és Zeusz kapcsolata azt mutatja, hogy a halandók és az istenek közötti kapcsolatok tele voltak veszéllyel és kiszámíthatatlansággal. - Die Beziehung zwischen Semele (Σεμέλη, Semélē) und Zeus (Ζεύς, Zeús) zeigt, dass die Beziehungen zwischen Sterblichen und Göttern voller Gefahr und Unvorhersehbarkeit waren.

18. Szemelé halála egyes mítoszok szerint Zeusz isteni tüzének következménye volt, amely túl erős volt egy halandó számára. - Der Tod von Semele (Σεμέλη, Semélē) war laut einigen Mythen die Folge des göttlichen Feuers von Zeus (Ζεύς, Zeús), das für einen Sterblichen zu stark war.

19. Szemelé születésétől fogva különleges volt, mivel ő lett az egyetlen halandó, akit később az Olümposzra emeltek. - Semele (Σεμέλη, Semélē) war von Geburt an besonders, da sie die einzige Sterbliche war, die später auf den Olymp erhoben wurde.

20. Szemelé története azt mutatja, hogy a görög mitológiában az istenek beavatkozása gyakran tragikus következményekkel járt a halandók számára. - Die Geschichte von Semele (Σεμέλη, Semélē) zeigt, dass das Eingreifen der Götter in der griechischen Mythologie oft tragische Folgen für die Sterblichen hatte.

21. Szemelét Dionüszosz tisztelete során különösen fontos szereplőnek tartották, mivel ő adta életet a bor istenének. - Semele (Σεμέλη, Semélē) wurde im Dionysos-Kult als besonders wichtige Figur betrachtet, da sie dem Gott des Weines das Leben schenkte.

22. A görög művészetekben Szemelét gyakran ábrázolták fiával, Dionüszosszal, amint az isteni ünnepségeken részt vesz. - In der griechischen Kunst wurde Semele (Σεμέλη, Semélē) oft mit ihrem Sohn Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) dargestellt, wie sie an göttlichen Festen teilnimmt.

23. Szemelé alakja a görög mitológiában az isteni szeretet és halandóság találkozásának örök szimbóluma maradt. - Die Figur von Semele (Σεμέλη, Semélē) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für das Aufeinandertreffen von göttlicher Liebe und Sterblichkeit.

24. Zeusz mindig megbánta Szemelé halálát, és gondoskodott arról, hogy fia, Dionüszosz életben maradjon. - Zeus (Ζεύς, Zeús) bereute immer den Tod von Semele (Σεμέλη, Semélē) und sorgte dafür, dass ihr Sohn Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) am Leben blieb.

25. Szemelé története a halhatatlanság és a halandóság közötti átjárhatóságot mutatja a görög mitológiában. - Die Geschichte von Semele (Σεμέλη, Semélē) zeigt in der griechischen Mythologie die Durchlässigkeit zwischen Unsterblichkeit und Sterblichkeit.

26. A görögök számára Szemelé tisztelete a termékenység, bor és az ünnepi élet tiszteletét szimbolizálta. - Für die Griechen symbolisierte die Verehrung von Semele (Σεμέλη, Semélē) die Ehrung von Fruchtbarkeit, Wein und dem festlichen Leben.

27. Szemelét a halála után az istenek befogadták az Olümposzon, ahol isteni rangot kapott. - Nach ihrem Tod wurde Semele (Σεμέλη, Semélē) von den Göttern auf dem Olymp aufgenommen, wo sie göttlichen Rang erhielt.

28. Szemelé alakja különleges helyet foglalt el a görög tragédiákban, ahol gyakran megjelent a halandók szenvedéseinek bemutatásakor. - Die Figur von Semele (Σεμέλη, Semélē) nahm einen besonderen Platz in den griechischen Tragödien ein, wo sie oft bei der Darstellung des Leidens der Sterblichen erschien.

29. Szemelé és Dionüszosz kapcsolata az anyai áldozat és az isteni megváltás közötti köteléket szimbolizálja. - Die Beziehung zwischen Semele (Σεμέλη, Semélē) und Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) symbolisiert das Band zwischen mütterlichem Opfer und göttlicher Erlösung.

30. Szemelé története a görög mitológiában a halandó és isteni világok közötti tragikus átmenet örök példája maradt. - Die Geschichte von Semele (Σεμέλη, Semélē) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Beispiel für den tragischen Übergang zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt.

nur Ungarisch

1. Szemelé az ókori görög mitológiában Kadmosz király lánya és Dionüszosz anyja volt. 2. Zeusz beleszeretett Szemelébe, és titokban viszonyt kezdett vele. 3. Szemelé teherbe esett Zeusztól, és gyermekük Dionüszosz lett, a bor és mámor istene. 4. Héra, Zeusz felesége, féltékenységből becsapta Szemelét, hogy lássa Zeusz isteni alakját. 5. Zeusz, hogy betartsa ígéretét, teljes isteni erejével megjelent Szemelé előtt, aki belehalt a látványba. 6. Zeusz megmentette a még meg nem született Dionüszoszt, és saját combjába varrta, hogy megóvja őt. 7. Szemelé halála után Dionüszosz a halhatatlan istenek közé emelkedett, és anyját az Alvilágból az Olümposzra hozta. 8. Szemelét a görögök tisztelték, különösen a dionüszoszi ünnepségek során, amelyek az isteni mámort és az élet örömét ünnepelték. 9. Szemelé története arra figyelmeztetett, hogy az emberek nem láthatják az istenek teljes dicsőségét anélkül, hogy meg ne sérülnének. 10. Zeusz mélyen szerette Szemelét, és mindent megtett, hogy megóvja fiukat, Dionüszoszt. 11. Szemelé tragikus sorsa a görög mitológiában az istenekkel való kapcsolat veszélyeit és bonyolultságát mutatja. 12. Dionüszosz később visszahozta anyját az életbe, és halhatatlanná tette őt, így Szemelé helyet kapott az Olümposzon. 13. Szemelé híres volt szépségéről és tisztaságáról, amely elbűvölte Zeuszt, a főistent. 14. Szemelé nevéhez fűződik a dionüszoszi kultusz, amely a mámor, bor és ünneplés szellemiségét ünnepelte. 15. Szemelé története a görög tragédiákban is népszerű volt, ahol sokszor bemutatták Zeusszal való végzetes kapcsolatát. 16. Szemelé alakja az anyai áldozat szimbóluma lett, mivel életét adta azért, hogy fia, Dionüszosz megszülethessen. 17. Szemelé és Zeusz kapcsolata azt mutatja, hogy a halandók és az istenek közötti kapcsolatok tele voltak veszéllyel és kiszámíthatatlansággal. 18. Szemelé halála egyes mítoszok szerint Zeusz isteni tüzének következménye volt, amely túl erős volt egy halandó számára. 19. Szemelé születésétől fogva különleges volt, mivel ő lett az egyetlen halandó, akit később az Olümposzra emeltek. 20. Szemelé története azt mutatja, hogy a görög mitológiában az istenek beavatkozása gyakran tragikus következményekkel járt a halandók számára. 21. Szemelét Dionüszosz tisztelete során különösen fontos szereplőnek tartották, mivel ő adta életet a bor istenének. 22. A görög művészetekben Szemelét gyakran ábrázolták fiával, Dionüszosszal, amint az isteni ünnepségeken részt vesz. 23. Szemelé alakja a görög mitológiában az isteni szeretet és halandóság találkozásának örök szimbóluma maradt. 24. Zeusz mindig megbánta Szemelé halálát, és gondoskodott arról, hogy fia, Dionüszosz életben maradjon. 25. Szemelé története a halhatatlanság és a halandóság közötti átjárhatóságot mutatja a görög mitológiában. 26. A görögök számára Szemelé tisztelete a termékenység, bor és az ünnepi élet tiszteletét szimbolizálta. 27. Szemelét a halála után az istenek befogadták az Olümposzon, ahol isteni rangot kapott. 28. Szemelé alakja különleges helyet foglalt el a görög tragédiákban, ahol gyakran megjelent a halandók szenvedéseinek bemutatásakor. 29. Szemelé és Dionüszosz kapcsolata az anyai áldozat és az isteni megváltás közötti köteléket szimbolizálja. 30. Szemelé története a görög mitológiában a halandó és isteni világok közötti tragikus átmenet örök példája maradt.

nur Deutsch

1. Semele war in der antiken griechischen Mythologie die Tochter von König Kadmos und die Mutter von Dionysos. 2. Zeus verliebte sich in Semele und begann heimlich eine Affäre mit ihr. 3. Semele wurde von Zeus schwanger, und ihr Kind war Dionysos, der Gott des Weins und des Rausches. 4. Hera, die Frau des Zeus, täuschte Semele aus Eifersucht, damit sie Zeus in seiner göttlichen Gestalt sehen wollte. 5. Zeus erschien Semele in seiner vollen göttlichen Pracht, um sein Versprechen einzulösen, was sie nicht überlebte. 6. Zeus rettete den ungeborenen Dionysos und nähte ihn in seinen eigenen Oberschenkel, um ihn zu schützen. 7. Nach Semeles Tod wurde Dionysos zu einem unsterblichen Gott und brachte seine Mutter aus der Unterwelt auf den Olymp. 8. Semele wurde von den Griechen verehrt, besonders während der Dionysos-Feste, die den göttlichen Rausch und die Freude am Leben feierten. 9. Die Geschichte von Semele warnte davor, dass Sterbliche die volle Pracht der Götter nicht sehen können, ohne Schaden zu nehmen. 10. Zeus liebte Semele zutiefst und tat alles, um ihren Sohn Dionysos zu beschützen. 11. Das tragische Schicksal von Semele zeigt in der griechischen Mythologie die Gefahren und Komplexität der Beziehungen zu den Göttern. 12. Dionysos erweckte seine Mutter Semele später zum Leben und machte sie unsterblich, sodass sie einen Platz auf dem Olymp erhielt. 13. Semele war für ihre Schönheit und Reinheit bekannt, die Zeus, den höchsten Gott, bezauberte. 14. Der Name Semele ist eng mit dem Dionysos-Kult verbunden, der den Geist des Rausches, des Weins und der Feierlichkeiten ehrte. 15. Die Geschichte von Semele war auch in griechischen Tragödien beliebt, wo oft ihre verhängnisvolle Beziehung zu Zeus dargestellt wurde. 16. Die Figur von Semele wurde zum Symbol für mütterliches Opfer, da sie ihr Leben gab, damit ihr Sohn Dionysos geboren werden konnte. 17. Die Beziehung zwischen Semele und Zeus zeigt, dass die Beziehungen zwischen Sterblichen und Göttern voller Gefahr und Unvorhersehbarkeit waren. 18. Der Tod von Semele war laut einigen Mythen die Folge des göttlichen Feuers von Zeus, das für einen Sterblichen zu stark war. 19. Semele war von Geburt an besonders, da sie die einzige Sterbliche war, die später auf den Olymp erhoben wurde. 20. Die Geschichte von Semele zeigt, dass das Eingreifen der Götter in der griechischen Mythologie oft tragische Folgen für die Sterblichen hatte. 21. Semele wurde im Dionysos-Kult als besonders wichtige Figur betrachtet, da sie dem Gott des Weines das Leben schenkte. 22. In der griechischen Kunst wurde Semele oft mit ihrem Sohn Dionysos dargestellt, wie sie an göttlichen Festen teilnimmt. 23. Die Figur von Semele blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für das Aufeinandertreffen von göttlicher Liebe und Sterblichkeit. 24. Zeus bereute immer den Tod von Semele und sorgte dafür, dass ihr Sohn Dionysos am Leben blieb. 25. Die Geschichte von Semele zeigt in der griechischen Mythologie die Durchlässigkeit zwischen Unsterblichkeit und Sterblichkeit. 26. Für die Griechen symbolisierte die Verehrung von Semele die Ehrung von Fruchtbarkeit, Wein und dem festlichen Leben. 27. Nach ihrem Tod wurde Semele von den Göttern auf dem Olymp aufgenommen, wo sie göttlichen Rang erhielt. 28. Die Figur von Semele nahm einen besonderen Platz in den griechischen Tragödien ein, wo sie oft bei der Darstellung des Leidens der Sterblichen erschien. 29. Die Beziehung zwischen Semele und Dionysos symbolisiert das Band zwischen mütterlichem Opfer und göttlicher Erlösung. 30. Die Geschichte von Semele blieb in der griechischen Mythologie das ewige Beispiel für den tragischen Übergang zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt.

Nemesis

1. Nemezisz az ókori görög mitológiában az isteni megtorlás és az igazságosság istennője volt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der göttlichen Vergeltung und Gerechtigkeit.

2. Nemezisz az emberek túlzott büszkesége és gőgje ellen lépett fel, és megbüntette azokat, akik megsértették az isteni törvényeket. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) trat gegen den übermäßigen Stolz und Hochmut der Menschen auf und bestrafte diejenigen, die die göttlichen Gesetze verletzten.

3. Nemeziszt gyakran szárnyakkal ábrázolták, hogy jelezzék gyors és elkerülhetetlen megtorlását. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft mit Flügeln dargestellt, um ihre schnelle und unvermeidliche Vergeltung zu symbolisieren.

4. Nemezisz különösen az arkhé be nem tartásával és a mértéktelen tettekkel szemben lépett fel. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) trat besonders gegen die Missachtung der Ordnung und maßloses Verhalten auf.

5. Nemezisz szerepe fontos volt a görög mitológiában, mivel az isteni igazságosságot képviselte, amely egyensúlyban tartotta a világot. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war in der griechischen Mythologie wichtig, da sie die göttliche Gerechtigkeit verkörperte, die die Welt im Gleichgewicht hielt.

6. Nemeziszt sokszor azzal a feladattal bízták meg, hogy megbüntesse azokat, akik megsértették a természetes rendet vagy isteneket. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft damit beauftragt, diejenigen zu bestrafen, die die natürliche Ordnung oder die Götter beleidigten.

7. Nemeziszt az emberek gyakran féltek, mivel gyors és igazságos megtorlást hozott a bűnösökre. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde von den Menschen oft gefürchtet, da sie schnelle und gerechte Vergeltung über die Schuldigen brachte.

8. A görögök szerint Nemezisz biztosította, hogy senki ne élhessen túlzott szerencsével vagy hatalommal anélkül, hogy visszafizetnék. - Laut den Griechen stellte Nemesis (Νέμεσις, Némesis) sicher, dass niemand übermäßiges Glück oder Macht genießen konnte, ohne dafür büßen zu müssen.

9. Nemeziszt különösen tisztelték a bűnösök megbüntetése miatt, és a hősök is féltek attól, hogy megsértik őt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde besonders für ihre Bestrafung der Schuldigen verehrt, und auch Helden fürchteten, sie zu beleidigen.

10. Nemezisz tiszteletére szentélyeket emeltek, ahol az emberek imádkoztak igazságért és az igazságtalanságok megtorlásáért. - Zu Ehren von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurden Heiligtümer errichtet, in denen die Menschen für Gerechtigkeit und die Vergeltung von Ungerechtigkeiten beteten.

11. Nemezisz nevéhez fűződik a görög mitológiában a hubrisz, azaz a gőg megbüntetése. - Der Name Nemesis (Νέμεσις, Némesis) ist in der griechischen Mythologie eng mit der Bestrafung der Hybris, also des Hochmuts, verbunden.

12. Nemezisznek fontos szerepe volt abban, hogy a túlzó ambíciókat és az istenekkel való versengést megbüntesse. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) spielte eine wichtige Rolle bei der Bestrafung übermäßiger Ambitionen und des Wettbewerbs mit den Göttern.

13. Nemezisz gyakran üldözte azokat, akik jogtalan előnyökre tettek szert, és megbüntette őket azért, hogy visszaállítsa az egyensúlyt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) verfolgte oft diejenigen, die sich unrechtmäßige Vorteile verschafft hatten, und bestrafte sie, um das Gleichgewicht wiederherzustellen.

14. Nemezisz elkerülhetetlen volt, és senki nem tudott elmenekülni a büntetése elől. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war unvermeidlich, und niemand konnte ihrer Bestrafung entkommen.

15. Nemezisz szerepe a görög mitológiában figyelmeztetésként szolgált, hogy minden tettnek következménye van. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie diente als Warnung, dass jede Tat Konsequenzen hat.

16. Nemeziszt gyakran a szerencse istennőjeként is tisztelték, mivel képes volt változtatni az emberek sorsán. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde auch als Göttin des Schicksals verehrt, da sie in der Lage war, das Schicksal der Menschen zu ändern.

17. Nemezisz az igazságtalanságot és a túlzott büszkeséget mindig megbüntette, hogy visszaállítsa a világ rendjét. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) bestrafte immer Ungerechtigkeit und übermäßigen Stolz, um die Ordnung der Welt wiederherzustellen.

18. Nemezisz történetei a görög mitológiában a bűnök és az igazságtalanságok elkerülhetetlen következményeiről szóltak. - Die Geschichten von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie handelten von den unvermeidlichen Folgen von Sünden und Ungerechtigkeiten.

19. Nemezisz nevéhez fűződik a világ kiegyensúlyozásának feladata, amelyet mindig beteljesített, függetlenül az akadályoktól. - Der Name Nemesis (Νέμεσις, Némesis) ist mit der Aufgabe verbunden, die Welt ins Gleichgewicht zu bringen, was sie stets erfüllte, unabhängig von den Hindernissen.

20. Nemeziszt gyakran kapcsolták más istenekhez, mint például Themiszhez, az igazságosság istennőjéhez. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft mit anderen Göttern wie Themis (Θέμις, Thémis), der Göttin der Gerechtigkeit, in Verbindung gebracht.

21. Nemezisz a halandók és az istenek közötti egyensúlyt képviselte, és biztosította, hogy senki ne kerülje el a büntetést. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) repräsentierte das Gleichgewicht zwischen Sterblichen und Göttern und stellte sicher, dass niemand der Bestrafung entging.

22. Nemezisz története a görög mitológiában az isteni igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozta. - Die Geschichte von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie betonte die Bedeutung göttlicher Gerechtigkeit.

23. Nemezisz általában a szerencsétlen végzetet hozta azoknak, akik megsértették az isteni rendet vagy gőgösek voltak. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) brachte normalerweise ein unglückliches Schicksal für diejenigen, die die göttliche Ordnung verletzten oder überheblich waren.

24. Nemezisz tisztelete különösen erős volt azokban a kultuszokban, amelyek az igazságosság és a megtorlás erejét hirdették. - Die Verehrung von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war besonders stark in den Kulten, die die Macht der Gerechtigkeit und Vergeltung verkündeten.

25. Nemezisz alakja a görög művészetekben gyakran szerepelt igazságosztóként és a bűnök megbüntetőjeként. - Die Figur von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) erschien in der griechischen Kunst oft als Richterin und Bestraferin der Sünden.

26. Nemezisz szerepe a görög mitológiában mindig a túlzás és a mértéktelenség elleni figyelmeztetés volt. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie war immer eine Warnung vor Übermaß und Maßlosigkeit.

27. Nemezisz a bűnök elkerülhetetlenségére és azok következményeire hívta fel a figyelmet a görög mitológiában. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) machte in der griechischen Mythologie auf die Unvermeidbarkeit der Sünden und deren Konsequenzen aufmerksam.

28. Nemezisz a sors istennője is volt, aki döntött a halandók végzete felett, és biztosította az igazságosságot. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war auch die Göttin des Schicksals, die über das Schicksal der Sterblichen entschied und die Gerechtigkeit sicherstellte.

29. Nemezisz tisztelete a görög kultúrában az isteni igazság és a világi törvények közötti kapcsolatot szimbolizálta. - Die Verehrung von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) symbolisierte in der griechischen Kultur die Verbindung zwischen göttlicher Gerechtigkeit und weltlichen Gesetzen.

30. Nemezisz alakja a görög mitológiában örökre az igazság és megtorlás szimbóluma maradt, amely elkerülhetetlen volt. - Die Figur von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol für Gerechtigkeit und Vergeltung, das unvermeidlich war.

nur Ungarisch

1. Nemezisz az ókori görög mitológiában az isteni megtorlás és az igazságosság istennője volt. 2. Nemezisz az emberek túlzott büszkesége és gőgje ellen lépett fel, és megbüntette azokat, akik megsértették az isteni törvényeket. 3. Nemeziszt gyakran szárnyakkal ábrázolták, hogy jelezzék gyors és elkerülhetetlen megtorlását. 4. Nemezisz különösen az arkhé be nem tartásával és a mértéktelen tettekkel szemben lépett fel. 5. Nemezisz szerepe fontos volt a görög mitológiában, mivel az isteni igazságosságot képviselte, amely egyensúlyban tartotta a világot. 6. Nemeziszt sokszor azzal a feladattal bízták meg, hogy megbüntesse azokat, akik megsértették a természetes rendet vagy isteneket. 7. Nemeziszt az emberek gyakran féltek, mivel gyors és igazságos megtorlást hozott a bűnösökre. 8. A görögök szerint Nemezisz biztosította, hogy senki ne élhessen túlzott szerencsével vagy hatalommal anélkül, hogy visszafizetnék. 9. Nemeziszt különösen tisztelték a bűnösök megbüntetése miatt, és a hősök is féltek attól, hogy megsértik őt. 10. Nemezisz tiszteletére szentélyeket emeltek, ahol az emberek imádkoztak igazságért és az igazságtalanságok megtorlásáért. 11. Nemezisz nevéhez fűződik a görög mitológiában a hubrisz, azaz a gőg megbüntetése. 12. Nemezisznek fontos szerepe volt abban, hogy a túlzó ambíciókat és az istenekkel való versengést megbüntesse. 13. Nemezisz gyakran üldözte azokat, akik jogtalan előnyökre tettek szert, és megbüntette őket azért, hogy visszaállítsa az egyensúlyt. 14. Nemezisz elkerülhetetlen volt, és senki nem tudott elmenekülni a büntetése elől. 15. Nemezisz szerepe a görög mitológiában figyelmeztetésként szolgált, hogy minden tettnek következménye van. 16. Nemeziszt gyakran a szerencse istennőjeként is tisztelték, mivel képes volt változtatni az emberek sorsán. 17. Nemezisz az igazságtalanságot és a túlzott büszkeséget mindig megbüntette, hogy visszaállítsa a világ rendjét. 18. Nemezisz történetei a görög mitológiában a bűnök és az igazságtalanságok elkerülhetetlen következményeiről szóltak. 19. Nemezisz nevéhez fűződik a világ kiegyensúlyozásának feladata, amelyet mindig beteljesített, függetlenül az akadályoktól. 20. Nemeziszt gyakran kapcsolták más istenekhez, mint például Themiszhez, az igazságosság istennőjéhez. 21. Nemezisz a halandók és az istenek közötti egyensúlyt képviselte, és biztosította, hogy senki ne kerülje el a büntetést. 22. Nemezisz története a görög mitológiában az isteni igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozta. 23. Nemezisz általában a szerencsétlen végzetet hozta azoknak, akik megsértették az isteni rendet vagy gőgösek voltak. 24. Nemezisz tisztelete különösen erős volt azokban a kultuszokban, amelyek az igazságosság és a megtorlás erejét hirdették. 25. Nemezisz alakja a görög művészetekben gyakran szerepelt igazságosztóként és a bűnök megbüntetőjeként. 26. Nemezisz szerepe a görög mitológiában mindig a túlzás és a mértéktelenség elleni figyelmeztetés volt. 27. Nemezisz a bűnök elkerülhetetlenségére és azok következményeire hívta fel a figyelmet a görög mitológiában. 28. Nemezisz a sors istennője is volt, aki döntött a halandók végzete felett, és biztosította az igazságosságot. 29. Nemezisz tisztelete a görög kultúrában az isteni igazság és a világi törvények közötti kapcsolatot szimbolizálta. 30. Nemezisz alakja a görög mitológiában örökre az igazság és megtorlás szimbóluma maradt, amely elkerülhetetlen volt.

nur Deutsch

1. Nemesis war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der göttlichen Vergeltung und Gerechtigkeit. 2. Nemesis trat gegen den übermäßigen Stolz und Hochmut der Menschen auf und bestrafte diejenigen, die die göttlichen Gesetze verletzten. 3. Nemesis wurde oft mit Flügeln dargestellt, um ihre schnelle und unvermeidliche Vergeltung zu symbolisieren. 4. Nemesis trat besonders gegen die Missachtung der Ordnung und maßloses Verhalten auf. 5. Die Rolle von Nemesis war in der griechischen Mythologie wichtig, da sie die göttliche Gerechtigkeit verkörperte, die die Welt im Gleichgewicht hielt. 6. Nemesis wurde oft damit beauftragt, diejenigen zu bestrafen, die die natürliche Ordnung oder die Götter beleidigten. 7. Nemesis wurde von den Menschen oft gefürchtet, da sie schnelle und gerechte Vergeltung über die Schuldigen brachte. 8. Laut den Griechen stellte Nemesis sicher, dass niemand übermäßiges Glück oder Macht genießen konnte, ohne dafür büßen zu müssen. 9. Nemesis wurde besonders für ihre Bestrafung der Schuldigen verehrt, und auch Helden fürchteten, sie zu beleidigen. 10. Zu Ehren von Nemesis wurden Heiligtümer errichtet, in denen die Menschen für Gerechtigkeit und die Vergeltung von Ungerechtigkeiten beteten. 11. Der Name Nemesis ist in der griechischen Mythologie eng mit der Bestrafung der Hybris, also des Hochmuts, verbunden. 12. Nemesis spielte eine wichtige Rolle bei der Bestrafung übermäßiger Ambitionen und des Wettbewerbs mit den Göttern. 13. Nemesis verfolgte oft diejenigen, die sich unrechtmäßige Vorteile verschafft hatten, und bestrafte sie, um das Gleichgewicht wiederherzustellen. 14. Nemesis war unvermeidlich, und niemand konnte ihrer Bestrafung entkommen. 15. Die Rolle von Nemesis in der griechischen Mythologie diente als Warnung, dass jede Tat Konsequenzen hat. 16. Nemesis wurde auch als Göttin des Schicksals verehrt, da sie in der Lage war, das Schicksal der Menschen zu ändern. 17. Nemesis bestrafte immer Ungerechtigkeit und übermäßigen Stolz, um die Ordnung der Welt wiederherzustellen. 18. Die Geschichten von Nemesis in der griechischen Mythologie handelten von den unvermeidlichen Folgen von Sünden und Ungerechtigkeiten. 19. Der Name Nemesis ist mit der Aufgabe verbunden, die Welt ins Gleichgewicht zu bringen, was sie stets erfüllte, unabhängig von den Hindernissen. 20. Nemesis wurde oft mit anderen Göttern wie Themis, der Göttin der Gerechtigkeit, in Verbindung gebracht. 21. Nemesis repräsentierte das Gleichgewicht zwischen Sterblichen und Göttern und stellte sicher, dass niemand der Bestrafung entging. 22. Die Geschichte von Nemesis in der griechischen Mythologie betonte die Bedeutung göttlicher Gerechtigkeit. 23. Nemesis brachte normalerweise ein unglückliches Schicksal für diejenigen, die die göttliche Ordnung verletzten oder überheblich waren. 24. Die Verehrung von Nemesis war besonders stark in den Kulten, die die Macht der Gerechtigkeit und Vergeltung verkündeten. 25. Die Figur von Nemesis erschien in der griechischen Kunst oft als Richterin und Bestraferin der Sünden. 26. Die Rolle von Nemesis in der griechischen Mythologie war immer eine Warnung vor Übermaß und Maßlosigkeit. 27. Nemesis machte in der griechischen Mythologie auf die Unvermeidbarkeit der Sünden und deren Konsequenzen aufmerksam. 28. Nemesis war auch die Göttin des Schicksals, die über das Schicksal der Sterblichen entschied und die Gerechtigkeit sicherstellte. 29. Die Verehrung von Nemesis symbolisierte in der griechischen Kultur die Verbindung zwischen göttlicher Gerechtigkeit und weltlichen Gesetzen. 30. Die Figur von Nemesis blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol für Gerechtigkeit und Vergeltung, das unvermeidlich war.

Tyche

1. Tükhé az ókori görög mitológiában a szerencse és a véletlen istennője volt. - Tyche (Τύχη, Týchē) war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin des Glücks und des Zufalls.

2. Tükhét gyakran ábrázolták koronával és egy bőségszaruval, amelyből az áldásokat osztotta. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde oft mit einer Krone und einem Füllhorn dargestellt, aus dem sie Segnungen verteilte.

3. Tükhé irányította az emberek sorsát, és kiszámíthatatlan módon változtatta meg a szerencséjüket. - Tyche (Τύχη, Týchē) lenkte das Schicksal der Menschen und veränderte ihr Glück auf unvorhersehbare Weise.

4. Tükhé tisztelete különösen fontos volt a városokban, ahol az emberek a város szerencséjét hozzá fohászkodva kérték. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde besonders in den Städten verehrt, wo die Menschen für das Glück der Stadt zu ihr beteten.

5. Tükhé egyik legismertebb ábrázolása egy hajókerékkel történt, amely a sors változékonyságát szimbolizálta. - Eine der bekanntesten Darstellungen von Tyche (Τύχη, Týchē) zeigte sie mit einem Steuerrad, das die Wandelbarkeit des Schicksals symbolisierte.

6. Tükhének különleges kapcsolatot tulajdonítottak a szerencsejátékokkal és a véletlen eseményekkel. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde eine besondere Verbindung zu Glücksspielen und zufälligen Ereignissen zugeschrieben.

7. Tükhé tiszteletére több templomot is építettek, ahol az emberek áldozatokat mutattak be neki a szerencséért. - Zu Ehren von Tyche (Τύχη, Týchē) wurden mehrere Tempel errichtet, in denen die Menschen ihr Opfer darbrachten, um Glück zu erbitten.

8. Tükhét a görögök gyakran az élet kiszámíthatatlanságának istennőjeként tisztelték, aki bármikor megfordíthatta az események menetét. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde von den Griechen oft als Göttin der Unvorhersehbarkeit des Lebens verehrt, die den Verlauf der Ereignisse jederzeit umkehren konnte.

9. Tükhét különösen tisztelték a kereskedők, akik szerencsét kértek tőle üzleteik sikeréhez. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde besonders von Händlern verehrt, die für den Erfolg ihrer Geschäfte um Glück baten.

10. Tükhé gyakran szerepelt a görög színházi darabokban, ahol az emberek sorsának váratlan fordulatait szimbolizálta. - Tyche (Τύχη, Týchē) erschien oft in griechischen Theaterstücken, wo sie die unerwarteten Wendungen im Schicksal der Menschen symbolisierte.

11. Tükhé kapcsolata a városok védelmezésével kiemelkedő volt, mivel sok helyen a városi szerencse istennőjeként imádták. - Tyche (Τύχη, Týchē) war eng mit dem Schutz der Städte verbunden, da sie an vielen Orten als Göttin des städtischen Glücks verehrt wurde.

12. Tükhé neve gyakran összefonódott a görögök által tapasztalt szerencsés vagy balszerencsés eseményekkel. - Der Name Tyche (Τύχη, Týchē) war oft mit den glücklichen oder unglücklichen Ereignissen verbunden, die die Griechen erlebten.

13. Tükhé szerepe fontos volt az emberek hitéletében, mivel ő döntött a szerencse és a balszerencse elosztásáról. - Die Rolle von Tyche (Τύχη, Týchē) war im Glaubensleben der Menschen wichtig, da sie über die Verteilung von Glück und Unglück entschied.

14. Tükhét gyakran ábrázolták bekötött szemmel, jelezve, hogy szerencséje kiszámíthatatlan és véletlenszerű. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde oft mit verbundenen Augen dargestellt, um zu zeigen, dass ihr Glück unvorhersehbar und zufällig war.

15. A görögök hittek abban, hogy Tükhé bármikor megváltoztathatta az ember életének alakulását. - Die Griechen glaubten, dass Tyche (Τύχη, Týchē) jederzeit den Lauf eines Menschenlebens ändern konnte.

16. Tükhé alakja szorosan összefonódott a Fortuna római istennővel, akit hasonló módon tiszteltek a szerencséért. - Die Figur von Tyche (Τύχη, Týchē) war eng mit der römischen Göttin Fortuna verbunden, die auf ähnliche Weise für das Glück verehrt wurde.

17. Tükhé neve sokszor felbukkant a görög filozófiában, ahol az emberek a sors és véletlen kapcsolatát vizsgálták. - Der Name Tyche (Τύχη, Týchē) tauchte oft in der griechischen Philosophie auf, wo die Menschen die Beziehung zwischen Schicksal und Zufall untersuchten.

18. Tükhé egyensúlyt tartott a szerencse és a balszerencse között, biztosítva, hogy senki ne éljen túl sokáig túlzott szerencsével. - Tyche (Τύχη, Týchē) hielt das Gleichgewicht zwischen Glück und Unglück aufrecht und stellte sicher, dass niemand zu lange übermäßiges Glück erlebte.

19. Tükhé alakja gyakran megjelent a görög művészetekben, különösen szobrokon és freskókon. - Die Figur von Tyche (Τύχη, Týchē) erschien oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen und Fresken.

20. Tükhé fontos szerepet játszott a görög mítoszokban, ahol gyakran megváltoztatta a hősök sorsát. - Tyche (Τύχη, Týchē) spielte eine wichtige Rolle in den griechischen Mythen, wo sie oft das Schicksal der Helden veränderte.

21. A görögök gyakran imádkoztak Tükhéhez, hogy megvédje őket a váratlan szerencsétlenségektől. - Die Griechen beteten oft zu Tyche (Τύχη, Týchē), um sich vor unvorhergesehenem Unglück zu schützen.

22. Tükhét különösen tisztelték az olimpiai játékok idején, mivel a győzelem és vereség a szerencse istennőjétől függött. - Tyche (Τύχη, Týchē) wurde besonders während der Olympischen Spiele verehrt, da Sieg und Niederlage von der Göttin des Glücks abhingen.

23. Tükhé a görög mitológiában az élet kiszámíthatatlanságának örök szimbóluma volt. - Tyche (Τύχη, Týchē) war in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für die Unvorhersehbarkeit des Lebens.

24. Tükhé neve sok görög város érméin megjelent, jelezve, hogy az emberek számára fontos volt a város szerencséjének védelme. - Der Name Tyche (Τύχη, Týchē) erschien auf vielen Münzen griechischer Städte, was zeigte, dass der Schutz des städtischen Glücks für die Menschen wichtig war.

25. A görög mitológiában Tükhé alakja mindig a szerencse forgandóságát jelképezte, amely bármikor megváltozhatott. - In der griechischen Mythologie symbolisierte die Figur von Tyche (Τύχη, Týchē) immer die Wandelbarkeit des Glücks, das sich jederzeit ändern konnte.

26. Tükhé szobrait sok város központjában emelték, hogy biztosítsák a helyi szerencsét és jólétet. - Statuen von Tyche (Τύχη, Týchē) wurden in vielen Stadtzentren errichtet, um lokales Glück und Wohlstand zu sichern.

27. Tükhé alakja a görög tragédiákban is megjelent, ahol gyakran a hősök sorsának drámai fordulatait szimbolizálta. - Die Figur von Tyche (Τύχη, Týchē) erschien auch in griechischen Tragödien, wo sie oft die dramatischen Wendungen im Schicksal der Helden symbolisierte.

28. A görög filozófiában Tükhét gyakran a véletlen és a szükségszerűség közötti egyensúly megtestesítőjeként írták le. - In der griechischen Philosophie wurde Tyche (Τύχη, Týchē) oft als Verkörperung des Gleichgewichts zwischen Zufall und Notwendigkeit beschrieben.

29. Tükhé tisztelete a görög világban a szerencse, a véletlen és a sors iránti mély tiszteletet tükrözte. - Die Verehrung von Tyche (Τύχη, Týchē) in der griechischen Welt spiegelte den tiefen Respekt vor Glück, Zufall und Schicksal wider.

30. Tükhé alakja a görög mitológiában örökre a változó szerencse és az élet kiszámíthatatlanságának szimbóluma maradt. - Die Figur von Tyche (Τύχη, Týchē) blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol des wechselhaften Glücks und der Unvorhersehbarkeit des Lebens.

nur Ungarisch

1. Tükhé az ókori görög mitológiában a szerencse és a véletlen istennője volt. 2. Tükhét gyakran ábrázolták koronával és egy bőségszaruval, amelyből az áldásokat osztotta. 3. Tükhé irányította az emberek sorsát, és kiszámíthatatlan módon változtatta meg a szerencséjüket. 4. Tükhé tisztelete különösen fontos volt a városokban, ahol az emberek a város szerencséjét hozzá fohászkodva kérték. 5. Tükhé egyik legismertebb ábrázolása egy hajókerékkel történt, amely a sors változékonyságát szimbolizálta. 6. Tükhének különleges kapcsolatot tulajdonítottak a szerencsejátékokkal és a véletlen eseményekkel. 7. Tükhé tiszteletére több templomot is építettek, ahol az emberek áldozatokat mutattak be neki a szerencséért. 8. Tükhét a görögök gyakran az élet kiszámíthatatlanságának istennőjeként tisztelték, aki bármikor megfordíthatta az események menetét. 9. Tükhét különösen tisztelték a kereskedők, akik szerencsét kértek tőle üzleteik sikeréhez. 10. Tükhé gyakran szerepelt a görög színházi darabokban, ahol az emberek sorsának váratlan fordulatait szimbolizálta. 11. Tükhé kapcsolata a városok védelmezésével kiemelkedő volt, mivel sok helyen a városi szerencse istennőjeként imádták. 12. Tükhé neve gyakran összefonódott a görögök által tapasztalt szerencsés vagy balszerencsés eseményekkel. 13. Tükhé szerepe fontos volt az emberek hitéletében, mivel ő döntött a szerencse és a balszerencse elosztásáról. 14. Tükhét gyakran ábrázolták bekötött szemmel, jelezve, hogy szerencséje kiszámíthatatlan és véletlenszerű. 15. A görögök hittek abban, hogy Tükhé bármikor megváltoztathatta az ember életének alakulását. 16. Tükhé alakja szorosan összefonódott a Fortuna római istennővel, akit hasonló módon tiszteltek a szerencséért. 17. Tükhé neve sokszor felbukkant a görög filozófiában, ahol az emberek a sors és véletlen kapcsolatát vizsgálták. 18. Tükhé egyensúlyt tartott a szerencse és a balszerencse között, biztosítva, hogy senki ne éljen túl sokáig túlzott szerencsével. 19. Tükhé alakja gyakran megjelent a görög művészetekben, különösen szobrokon és freskókon. 20. Tükhé fontos szerepet játszott a görög mítoszokban, ahol gyakran megváltoztatta a hősök sorsát. 21. A görögök gyakran imádkoztak Tükhéhez, hogy megvédje őket a váratlan szerencsétlenségektől. 22. Tükhét különösen tisztelték az olimpiai játékok idején, mivel a győzelem és vereség a szerencse istennőjétől függött. 23. Tükhé a görög mitológiában az élet kiszámíthatatlanságának örök szimbóluma volt. 24. Tükhé neve sok görög város érméin megjelent, jelezve, hogy az emberek számára fontos volt a város szerencséjének védelme. 25. A görög mitológiában Tükhé alakja mindig a szerencse forgandóságát jelképezte, amely bármikor megváltozhatott. 26. Tükhé szobrait sok város központjában emelték, hogy biztosítsák a helyi szerencsét és jólétet. 27. Tükhé alakja a görög tragédiákban is megjelent, ahol gyakran a hősök sorsának drámai fordulatait szimbolizálta. 28. A görög filozófiában Tükhét gyakran a véletlen és a szükségszerűség közötti egyensúly megtestesítőjeként írták le. 29. Tükhé tisztelete a görög világban a szerencse, a véletlen és a sors iránti mély tiszteletet tükrözte. 30. Tükhé alakja a görög mitológiában örökre a változó szerencse és az élet kiszámíthatatlanságának szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Tyche war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin des Glücks und des Zufalls. 2. Tyche wurde oft mit einer Krone und einem Füllhorn dargestellt, aus dem sie Segnungen verteilte. 3. Tyche lenkte das Schicksal der Menschen und veränderte ihr Glück auf unvorhersehbare Weise. 4. Tyche wurde besonders in den Städten verehrt, wo die Menschen für das Glück der Stadt zu ihr beteten. 5. Eine der bekanntesten Darstellungen von Tyche zeigte sie mit einem Steuerrad, das die Wandelbarkeit des Schicksals symbolisierte. 6. Tyche wurde eine besondere Verbindung zu Glücksspielen und zufälligen Ereignissen zugeschrieben. 7. Zu Ehren von Tyche wurden mehrere Tempel errichtet, in denen die Menschen ihr Opfer darbrachten, um Glück zu erbitten. 8. Tyche wurde von den Griechen oft als Göttin der Unvorhersehbarkeit des Lebens verehrt, die den Verlauf der Ereignisse jederzeit umkehren konnte. 9. Tyche wurde besonders von Händlern verehrt, die für den Erfolg ihrer Geschäfte um Glück baten. 10. Tyche erschien oft in griechischen Theaterstücken, wo sie die unerwarteten Wendungen im Schicksal der Menschen symbolisierte. 11. Tyche war eng mit dem Schutz der Städte verbunden, da sie an vielen Orten als Göttin des städtischen Glücks verehrt wurde. 12. Der Name Tyche war oft mit den glücklichen oder unglücklichen Ereignissen verbunden, die die Griechen erlebten. 13. Die Rolle von Tyche war im Glaubensleben der Menschen wichtig, da sie über die Verteilung von Glück und Unglück entschied. 14. Tyche wurde oft mit verbundenen Augen dargestellt, um zu zeigen, dass ihr Glück unvorhersehbar und zufällig war. 15. Die Griechen glaubten, dass Tyche jederzeit den Lauf eines Menschenlebens ändern konnte. 16. Die Figur von Tyche war eng mit der römischen Göttin Fortuna verbunden, die auf ähnliche Weise für das Glück verehrt wurde. 17. Der Name Tyche tauchte oft in der griechischen Philosophie auf, wo die Menschen die Beziehung zwischen Schicksal und Zufall untersuchten. 18. Tyche hielt das Gleichgewicht zwischen Glück und Unglück aufrecht und stellte sicher, dass niemand zu lange übermäßiges Glück erlebte. 19. Die Figur von Tyche erschien oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen und Fresken. 20. Tyche spielte eine wichtige Rolle in den griechischen Mythen, wo sie oft das Schicksal der Helden veränderte. 21. Die Griechen beteten oft zu Tyche, um sich vor unvorhergesehenem Unglück zu schützen. 22. Tyche wurde besonders während der Olympischen Spiele verehrt, da Sieg und Niederlage von der Göttin des Glücks abhingen. 23. Tyche war in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für die Unvorhersehbarkeit des Lebens. 24. Der Name Tyche erschien auf vielen Münzen griechischer Städte, was zeigte, dass der Schutz des städtischen Glücks für die Menschen wichtig war. 25. In der griechischen Mythologie symbolisierte die Figur von Tyche immer die Wandelbarkeit des Glücks, das sich jederzeit ändern konnte. 26. Statuen von Tyche wurden in vielen Stadtzentren errichtet, um lokales Glück und Wohlstand zu sichern. 27. Die Figur von Tyche erschien auch in griechischen Tragödien, wo sie oft die dramatischen Wendungen im Schicksal der Helden symbolisierte. 28. In der griechischen Philosophie wurde Tyche oft als Verkörperung des Gleichgewichts zwischen Zufall und Notwendigkeit beschrieben. 29. Die Verehrung von Tyche in der griechischen Welt spiegelte den tiefen Respekt vor Glück, Zufall und Schicksal wider. 30. Die Figur von Tyche blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol des wechselhaften Glücks und der Unvorhersehbarkeit des Lebens.